Nehézzé tett győzelem Albertirsán
Kiváló körülmények között léptünk pályára Albertirsán április utolsó hétvégéjén. Végre újra teljes létszámban és a lehetőségeikhez képest minőségben is megvoltunk.
A mérkőzést megelőzően öt forduló óta nem hagyhattuk el győztesen a játékteret. Nagyon ráfért már a csapatra a sikeres szereplés.
A lelátón sok vasadi szurkoló szorított az újabb sikerért, a jó szereplésért. Idegőrlő és egyben izgalmas mérkőzést láthatott mindenki, aki az összecsapást megtekintette.
A találkozó első perceiben a hazai csapat dominált. Rögtön az elején szöglethez jutottak, majd fejjel veszélyeztettek. De számunkra kedvezően folytatódott a mérkőzés. Az első kiugratásunk után megszereztük a vezetést. Hátvédünk emelte a hazaiak védelme mögé a játékszert. Nagy terület volt Bódi Krisztián előtt, aki lefutotta a védőjét és ziccerben lépett ki. Az egész mérkőzésen remekül védő hazai kapus mellett okosan rúgta el a labdát, ami a kapufáról a kapu elé pattant vissza és a támadást kísérő csatártárs, Csipesz János közelről gurított a hálóba. Gyors és egyszerű támadás után a mérkőzés hetedik percében egy nulla volt javunkra.
Ellenfelünk támadásait jól állítottuk meg, már a védőiket is megzavartuk a labda kihozatalában. Középpályásaink jól zárták le a nagy területet, nem volt lehetőségük a hazaiaknak egyenlíteni.
Újabb gólt sajnos mi sem tudtunk szerezni, pedig lehetőség akadt jócskán. Könnyedén futották le csatáraink az ’Irsai védőket, de vagy egymást zavarták vagy nem tudták pontosan megjátszani egymást a kapu előtt. Minden lehetőségünket elpuskáztuk. A kihagyott gólhelyzetek és a téves játékvezetői ítéletek miatt feszült, ideges hangulat lett úrrá a játéktéren és a kispadokon is. Egyenlítési lehetősége a vendéglátóknak az első félidő utolsó percében volt. Huszonöt méterre kapunktól jutottak szabadrúgáshoz egy olyan eset után, ahol csak a játékvezető látott szabálytalanságot. Jól szállt a labda kapunk felé, de szerencsénkre a felső lécet kívülről súrolta a játékszer.
Egy nullás előnnyel mehettünk a szünetre. A kimaradt gólhelyzetek és ígéretes lehetőségeink miatt fájhatott Bódi József feje. A fordulásra eldönthettük volna a három pont sorsát.
Az öltözőben átbeszélték a hibákat és kérte a támadókat jobban koncentráljanak a kapu előtt, mert nagyon szükségünk van még találatra. A védelmünk megerősítése végett a belső középpályások kevésbé támogatták a második játékrészben a támadásokat.
A második félidő ott folytatódott, ahol az elsőt befejeztük. Sorra alakítottuk ki a nagyobbnál nagyobb gólszerzési lehetőségeket. De nem tudtunk olyan helyzeteket sem gólra váltani, ahol egyetlen védővel, vagy már csak a kapussal szemben volt két támadónk is. Szerencsére a hazai csapat még a kapu közelébe sem került. Ahogy telt az idő egyre inkább átvette az irányítást Albertirsa második csapata.
A mérkőzés minden résztvevője sorra hozta a rossz döntéseket, ítéleteket. Az eredmény pedig nem változott. A sok kimaradt lehetőség ezúttal szerencsénkre nem bosszulta meg magát és három ponttal jöhettünk haza Albertirsáról.
Az Albertirsa SE II - Vasadi RSC mérkőzés hivatalos jegyzőkönyve ide kattintva megtekinthető
Bódi József – Vezetőedző:
Saját magunknak tettük nehézé ezt a mérkőzést is.
Csak is ezt tudom mondani, mivel korán, a mérkőzés elején megszereztük a vezetést. És ez minket zavart és nem a hazai csapatot. A csapat a mérkőzésen hellyel közel megvalósította amit kértem, de sajnos sokszor rossz döntéseket hoztunk a kapu előtt a végjátékban. Így a nagyobb gólarányú győzelmünk elmaradt, mert a támadóink nem kellőképpen koncentráltak vagy megijedtek az ellenfél kapusától.
Összességében a mérkőzést megérdemelten nyertük meg, amelyen nagyon sokat kellet dolgozni a 3 pontért. Remélem ez a siker erőt és önbizalmat ad a csapatnak a következő fordulókra.
Köszönjük szurkolóink biztatását és hogy ismét szép számban kisérték el a csapatot.