Mi magunk is nehezítettük a dolgunkat a Tápiószőlősi játéktéren
A 22. fordulóban felnőtt csapatunk ismét egy a középmezőnyhöz tartozó csapat ellen játszotta soron következő bajnoki mérkőzését. Általában ezen összecsapásokon szoros eredmény születik, miután két azonos képességű csapat feszül egymásnak. Jelen találkozó kapcsán csak az eredmény alapján mondhatjuk el, hogy szoros volt, miután a hazai csapat rengeteg lehetőségét hagyta kihasználatlanul a második játékrészben.
A Tápiószőlős KSE az elő példa, milyen amikor egy településen közel egy évtizedig nem fociznak a községi sportpályán versenyszerűen. A játéktéren hiába minden erőfeszítés, hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy a tönkre ment területen legalább amatőr futballhoz méltó körülményeket teremtsenek. Sok erőt és kitartást kívánunk az egyesület vezetőinek a megkezdett munkához.
De a mi vereségünket nem lehet a játéktérre és a hiányzó játékosokra fogni. Azon játékra jelentkezők, akik elutaztak a mérkőzésre az első félidőben egyenrangú ellenfelei voltak a hazai csapatnak. Az első lehetőség is előttünk adódott a gólszerzésre, de a váratlanul támadónk elénk kerülő játékszert nem tudtuk a kapuba juttatni. Természetesen a másik oldalon a hasonló módon pattanó labda szerencsésebben lett eltalálva és máris vezetést szereztek a hazaiak. A játékteret okolhatnánk, de legalább annyi alkalommal változtatott irányt a labda kiszámíthatatlanul nekünk, mint ellenfelünknek.
A szünetig mentünk tovább előre, de nem igazán volt átütő erő bennünk, míg vendéglátóinknak újabb ajándék, pontosabban labda hullott a gólvonal előtt a támadójuk lábára egy beadást követően, miután kapusunk kezéből kiesett a labda.
A félidőben kettő nullás állásnál Bódi Józsefnek kényszerű cserét is végre kellett hajtania, miután az első félidőben Dézsi Szilárd hatalmas rúgást kapott a lábára, nem tudta folytatni a játékot.
A fordulást követően igyekeztünk volna támadni, de a hazai védelem egyszerű és célravezető eszközökkel hatástalanította erőtlen támadásainkat. Mindemellett fura játékvezetői ítéletek sora borzolta hol a mi, hol a hazai idegeket.
Miután a középpályánk fellazult a Tápiószőlős csatárai egyre másra kerültek helyzetbe. Kiss Gábor pedig parádézott a vonal előtt. Nem kis túlzás azt állítani, hogy két számjegyű gólmennyiségtől védte meg kapunkat. Olykor a kapufa is csapatunkkal volt. A másik kapunál két lehetőséget tudtunk összehozni összesen, de ezekkel sem tudtunk élni.
A mérkőzés összképét nézve olcsón megúsztuk a találkozott, de ha nem hibázunk a kapott gólok előtt, akkor lehet ez a mérkőzés is nulla nullával ért volna végett, akárcsak ősszel. De hibáztunk és két alkalommal bevették kapunkat, így megérdemelten nyertek kettő nulla arányban vendéglátóink.
A Tápiószőlős KSE - Vasadi RSC mérkőzés jegyzőkönyve ide kattintva megtekinthető.
Bódi József - Vezetőedző: